A cellulóz-acetát az egyik legkorábbi szintetikus polimer, amely a 20. század elején forradalmasította számos iparágat. Természetes eredetű cellulózból, egy megújuló forrásból származik, kémiai módosítással. Ez a félszintetikus anyag a cellulóz és az ecetsav reakciójából jön létre, és egyedülálló tulajdonságainak köszönhetően széles körben alkalmazható.
A vegyületcsalád tagjai a cellulóz-diacetát és a cellulóz-triacetát, melyek elsősorban az acetilcsoportok számában és eloszlásában különböznek egymástól. Ez a különbség alapvetően befolyásolja az anyag fizikai és kémiai tulajdonságait, mint például az oldhatóságot, a hőállóságot és a mechanikai szilárdságot. A cellulóz-acetát ma is rendkívül fontos anyag, különösen a textiliparban, a filmgyártásban és a szűrőtechnológiában.
A cellulóz-acetát kémiai képlete és szerkezete
A cellulóz-acetát a cellulóz, a növények elsődleges szerkezeti komponensének és a Földön leggyakrabban előforduló szerves polimerjének származéka. A cellulóz maga egy hosszú láncú poliszacharid, amely β-1,4-glikozidos kötésekkel összekapcsolt D-glükóz egységekből áll. Minden egyes glükózgyűrűn három hidroxilcsoport található, amelyek kémiai reakciókba léphetnek.
A cellulóz-acetát előállítása során ezeknek a hidroxilcsoportoknak egy részét vagy mindegyikét acetilcsoportokkal (-COCH₃) helyettesítik. A reakció általában ecetsavanhidrid (CH₃CO)₂O és ecetsav (CH₃COOH) keverékével történik, kénsav katalizátor jelenlétében. A folyamat reverzibilis, és a helyettesítés mértéke, az úgynevezett szubsztitúció foka (DS), szigorúan szabályozható.
Egy glükóz egységben elméletileg maximum három hidroxilcsoport acetilezhető, így a maximális szubsztitúció foka 3. A cellulóz-triacetát (CTA) esetében a DS értéke megközelíti a 3-at (általában 2,7-2,9), ami azt jelenti, hogy szinte az összes hidroxilcsoport acetilezve van. Kémiai képlete gyakran [C₆H₇O₂(OCOCH₃)₃]n-ként írható le, de pontosabb a glükóz egységre vonatkoztatva: C₁₂H₁₆O₈(OCOCH₃)₆, ami egy dimert jelöl.
A cellulóz-diacetát (CDA) ezzel szemben alacsonyabb szubsztitúció fokkal rendelkezik, jellemzően 2,0-2,5 közötti értékkel. Ez azt jelenti, hogy átlagosan két acetilcsoport van minden glükóz egységen. Kémiai képlete ekkor körülbelül [C₆H₇O₂(OCOCH₃)₂OH]n. A DS különbsége jelentős mértékben befolyásolja az anyag oldhatóságát, hőállóságát és mechanikai tulajdonságait.
A polimerizációs fok (DP) – azaz a glükóz egységek száma a polimerláncban – szintén fontos tényező, amely hatással van a cellulóz-acetát molekulatömegére és viszkozitására. A magasabb DP általában jobb mechanikai tulajdonságokat eredményez, de nehezebben feldolgozhatóvá teszi az anyagot.
A cellulóz-acetát tulajdonságai
A cellulóz-acetát egyedi tulajdonságainak köszönhetően vált sokoldalú anyaggá. Ezek a tulajdonságok jelentősen változhatnak a szubsztitúció fokától, a polimerizációs foktól és az alkalmazott adalékanyagoktól, például lágyítóktól függően.
Fizikai tulajdonságok
A cellulóz-acetát általában átlátszó, fényes és kemény anyag. Sűrűsége 1,28–1,32 g/cm³ között mozog, ami hasonló a cellulózéhoz. Kiváló optikai tisztasággal rendelkezik, ami alkalmassá teszi filmek és lencsék gyártására. A fényáteresztő képessége magas, különösen a látható spektrumban.
Mechanikai szilárdsága tekintetében a cellulóz-acetát mérsékelt szakítószilárdsággal és hajlítószilárdsággal rendelkezik. A cellulóz-triacetát általában merevebb és erősebb, mint a cellulóz-diacetát. Az anyag rugalmassága és ütésállósága lágyítók hozzáadásával jelentősen javítható. Lágyító nélkül gyakran törékeny lehet.
Hőállósága viszonylag alacsony más szintetikus polimerekhez képest. A lágyuláspontja 180-230 °C között van, a szubsztitúció fokától függően. A cellulóz-triacetát magasabb hőállósággal rendelkezik, mint a diacetát. Bomlási hőmérséklete körülbelül 230-260 °C. Ez korlátozza a magas hőmérsékleten történő feldolgozását és alkalmazását.
Oldhatósága az egyik legfontosabb tulajdonság, amely alapvetően függ a DS értékétől. A cellulóz-diacetát számos poláris szerves oldószerben oldódik, mint például az aceton, a metil-etil-keton (MEK), az etil-acetát és a diklór-metán. Ez megkönnyíti a szálak és filmek előállítását oldószeres fonással vagy öntéssel.
Ezzel szemben a cellulóz-triacetát sokkal kevésbé oldékony. Oldásához általában erősebb, klórozott oldószerekre van szükség, mint például a diklór-metán-metanol keverék vagy a kloroform. Ez a különbség a hidroxilcsoportok számában és az azok közötti hidrogénkötések mértékében gyökerezik, mivel a triacetátban kevesebb szabad hidroxilcsoport van, ami csökkenti a poláris oldószerekkel való kölcsönhatást.
A cellulóz-acetát nedvességfelvétele mérsékelt. A diacetát magasabb nedvességfelvétellel rendelkezik, mint a triacetát, mivel több szabad hidroxilcsoportja van, amelyek hidrogénkötéseket képezhetnek a vízzel. Ez befolyásolhatja az anyag méretstabilitását és mechanikai tulajdonságait nedves környezetben.
Kémiai tulajdonságok
A cellulóz-acetát jó ellenállást mutat számos vegyi anyaggal szemben, különösen az olajokkal és zsírokkal szemben. Azonban érzékeny az erős savakra és lúgokra, amelyek hidrolízist okozhatnak, és lebontják az acetilcsoportokat, visszaalakítva azt cellulózzá.
UV-állósága jobb, mint sok más műanyagé, de hosszú távú UV-sugárzásnak kitéve elszíneződhet és degradálódhat. Adalékanyagokkal, például UV-stabilizátorokkal ez a tulajdonság javítható.
A cellulóz-acetát éghető, de égése lassabb, mint a nitrocellulózé, ezért is nevezték „biztonsági filmnek”. Égése során ecetsav szaga érezhető. A lángállóságot adalékanyagokkal lehet javítani.
A cellulóz-acetát biokompatibilis, ami azt jelenti, hogy az emberi szervezettel érintkezve nem vált ki káros reakciót. Ez a tulajdonsága különösen fontossá teszi az orvosi és gyógyszerészeti alkalmazásokban, mint például a membránok és a gyógyszeradagoló rendszerek. Részlegesen biológiailag lebontható is, különösen a diacetát forma, ami hozzájárul a környezetbarát profiljához.
„A cellulóz-acetát egyedülálló módon ötvözi a természetes eredetű cellulóz előnyeit a szintetikus polimerek formálhatóságával, ami rendkívül sokoldalúvá teszi az ipari felhasználásban.”
A cellulóz-acetát gyártási folyamata
A cellulóz-acetát gyártása egy többlépcsős kémiai folyamat, amely gondos hőmérséklet- és koncentráció-szabályozást igényel a kívánt szubsztitúció fok eléréséhez.
Nyersanyagok előkészítése
A fő nyersanyag a cellulóz, amelyet általában fapépből (például fenyőből vagy bükkből) vagy pamutból nyernek. A cellulóznak rendkívül tisztának kell lennie, ezért először finomítják és fehérítik, hogy eltávolítsák a lignint és más szennyeződéseket. A cellulóz rostokat ezután megfelelő méretűre darálják.
Acetilezés
Az előkészített cellulózt ezután ecetsavanhidrid (acetilező szer) és ecetsav (oldószer) keverékével reagáltatják, általában kénsav (katalizátor) jelenlétében. A reakció exoterm, ezért a hőmérsékletet gondosan kell szabályozni, általában hűtést alkalmazva, hogy elkerüljék a túlzott bomlást és a nem kívánt mellékreakciókat.
A reakció során a cellulóz hidroxilcsoportjai acetilcsoportokkal helyettesítődnek, és cellulóz-triacetát keletkezik. Ez a folyamat általában homogén fázisban zajlik, miután a cellulóz feloldódik az ecetsavban.
Részleges hidrolízis (érlelés)
A tiszta cellulóz-triacetátot, amelynek DS értéke közel 3,0, ritkán használják közvetlenül. A legtöbb alkalmazáshoz, különösen a textiliparban, a cellulóz-diacetátra van szükség. Ennek előállításához a triacetátot egy ellenőrzött hidrolízis, vagy más néven „érlelési” folyamatnak vetik alá.
Ebben a lépésben vizet és kis mennyiségű kénsavat adnak a reakcióelegyhez, majd a hőmérsékletet emelik. A hidrolízis során az acetilcsoportok egy része lehasad, és hidroxilcsoportokká alakulnak vissza. A folyamatot addig folytatják, amíg el nem érik a kívánt szubsztitúció fokot (pl. 2,4-2,5 a diacetát esetében). A hidrolízist egy bázis (pl. magnézium-acetát) hozzáadásával állítják le, semlegesítve a katalizátort.
Tisztítás és szárítás
A hidrolizált cellulóz-acetát oldatot ezután vízzel kicsapják, ami egy pelyhes, fehér anyagot eredményez. Ezt a csapadékot alaposan mossák, hogy eltávolítsák a maradék ecetsavat, katalizátort és egyéb szennyeződéseket. A mosás után a cellulóz-acetátot szárítják, granulálják vagy pelyhekké őrlik, amelyek készen állnak a további feldolgozásra.
Formázás
A cellulóz-acetátot különböző módszerekkel formázhatják végtermékekké:
- Szálkészítés (fonás): Oldószeres fonással (általában acetonban oldva) vagy olvadékfonással (magasabb DS és lágyító hozzáadásával) állítanak elő szálakat.
- Filmkészítés: Oldószeres öntéssel (öntőgépen vékony réteget képezve) vagy extrudálással hoznak létre filmeket és lapokat.
- Fröccsöntés/Extrudálás: Granulátum formájában fröccsöntéssel vagy extrudálással különböző tárgyakat, profilokat állíthatnak elő, gyakran lágyítókkal és egyéb adalékanyagokkal keverve.
A gyártási folyamat során a modern technológiák igyekeznek minimalizálni a környezeti terhelést, például az oldószerek visszanyerésével és újrahasznosításával.
A cellulóz-acetát felhasználási területei
A cellulóz-acetát rendkívül sokoldalú anyag, amely számos iparágban megtalálta az alkalmazását, köszönhetően kiváló esztétikai tulajdonságainak, biokompatibilitásának és viszonylag jó környezeti profiljának.
Textilipar és ruházat
A cellulóz-acetát szálak, más néven acetátselyem, az egyik legfontosabb felhasználási területet jelentik. Az 1920-as években jelentek meg a piacon, mint a selyem alternatívája. Az acetátszálak selymes tapintásúak, lágyak, fényesek és kiváló drapériával rendelkeznek.
Ezek a tulajdonságok ideálissá teszik őket a következő termékekhez:
- Ruházat: Bélésanyagok, blúzok, ruhák, fehérneműk, sálak, nyakkendők. Kényelmes viseletet biztosítanak és jól színezhetők.
- Dekorációs textíliák: Függönyök, bútorkárpitok.
- Speciális textíliák: Gyakran keverik más szálakkal (pl. pamuttal, viszkózzal, szintetikus szálakkal) a kívánt tulajdonságok eléréséhez.
Az acetátszálak hátránya, hogy viszonylag alacsony a kopásállóságuk és a gyűrődésállóságuk, ezért gyakran más szálakkal keverve használják őket. A nedves szilárdságuk is alacsonyabb, mint a száraz szilárdságuk.
Cigarettaszűrők
A cellulóz-acetát cigarettaszűrők a cellulóz-acetát egyik legnagyobb és legismertebb alkalmazási területe. Az 1950-es évek óta használják őket, és ma is ez a legelterjedtebb szűrőanyag a világon. A szűrők a dohányfüst káros anyagainak, például a kátránynak és a nikotinnak egy részét megkötik, miközben lehetővé teszik a füst átjutását.
A szűrők gyártásához a cellulóz-acetát szálakat (általában cellulóz-diacetátot) speciális eljárással, úgynevezett „tow” formájában állítják elő, amely rendkívül finom és hosszú szálakból álló köteg. Ezt a köteget ezután összenyomják és formázzák a kívánt szűrőméretre, majd papírral burkolják.
A cellulóz-acetát ideális a cigarettaszűrőkhöz, mert:
- Képes hatékonyan szűrni a részecskéket és bizonyos gázokat.
- Semleges ízű és szagú.
- Könnyen feldolgozható és formázható.
- Viszonylag olcsó.
Azonban a cigarettaszűrők eldobálása jelentős környezeti problémát okoz, mivel a biológiai lebomlásuk lassú, és a szűrők mikroműanyagokat juttatnak a környezetbe. Ezért egyre több kutatás irányul a gyorsabban lebomló alternatívák fejlesztésére.
Filmek és lapok
A cellulóz-acetát filmek és lapok szintén széles körben alkalmazhatók, köszönhetően átlátszóságuknak, méretstabilitásuknak és jó optikai tulajdonságaiknak.
- Fotó- és mozgóképfilm alapanyag: Történelmileg a cellulóz-acetát váltotta fel a gyúlékony nitrocellulózt a filmgyártásban, mint „biztonsági film”. Bár ma már más polimerek, például a PET (polietilén-tereftalát) dominálnak, a cellulóz-acetát továbbra is használatos bizonyos speciális filmeknél és régi filmek archiválásánál.
- Csomagolóanyagok: Átlátszó ablakok dobozokon, buborékfóliák, élelmiszerek csomagolására szolgáló fóliák.
- Grafikai filmek: Írásvetítő fóliák, lamináló fóliák, rajzfilmek celljei.
- Szemüvegkeretek: A cellulóz-acetátból készült szemüvegkeretek rendkívül népszerűek, mivel könnyen színezhetők, formázhatók, és kellemes tapintásúak.
- Játékok és háztartási cikkek: Különféle fröccsöntött és extrudált termékek, mint például játékfigurák, szerszámnyelek, kefék.
Szűrőtechnológia
A cellulóz-acetát kiváló anyag különböző típusú membránok és szűrők előállítására, különösen a víztisztításban és a biomedicinális alkalmazásokban.
- Vízszűrő membránok: Fordított ozmózisos (RO) és ultraszűrő (UF) membránok gyártásához használják a víz sótalanítására, szennyvíztisztításra és ivóvíz előállítására. A cellulóz-acetát membránok jó fluxusjellemzőkkel és szennyeződésállósággal rendelkeznek.
- Dialízis membránok: Művese készülékekben (hemodialízis) használják a vér tisztítására, mivel biokompatibilis és képes eltávolítani a méreganyagokat a vérből.
- Levegőszűrők: Részecskeszűrésre, például laboratóriumi és ipari alkalmazásokban.
- Laboratóriumi szűrők: Mikroorganizmusok és részecskék eltávolítására folyadékokból és gázokból.
Lakkok, bevonatok és ragasztók
A cellulóz-acetátot oldószerben oldva lakkok és bevonatok formájában is alkalmazzák. Ezek a bevonatok fényes felületet, jó tapadást és védelmet biztosítanak.
- Fa- és fémbevonatok: Védő- és dekoratív bevonatok bútorokhoz, autóalkatrészekhez.
- Papírbevonatok: Fényességet és vízállóságot biztosítanak.
- Ragasztók: Bizonyos típusú ragasztók, különösen papír és textil ragasztók alapanyaga lehet.
Egyéb speciális alkalmazások
- Gyógyszeradagoló rendszerek: Biokompatibilitása miatt a cellulóz-acetátot kontrollált hatóanyag-leadású rendszerek membránjaként vagy mátrixaként használják.
- 3D nyomtatás: Egyes kísérleti 3D nyomtatókban filamentként alkalmazzák, bár még nem elterjedt.
- Elektronikai alkalmazások: Szigetelőanyagként vagy dielektromos filmként is felhasználható bizonyos elektronikai alkatrészekben.
- Robbanóanyagok stabilizátora: Régebben a füst nélküli lőporban használták stabilizátorként a nitrocellulóz mellett.
A cellulóz-acetát előnyei és hátrányai
Mint minden anyagnak, a cellulóz-acetátnak is vannak kiemelkedő előnyei és bizonyos korlátai, amelyek befolyásolják az alkalmazási területeit.
Előnyök
- Természetes, megújuló alapanyag: A cellulóz-acetát alapja a cellulóz, amely bőségesen rendelkezésre álló, megújuló forrásból, például fából vagy pamutból származik. Ez csökkenti a fosszilis erőforrásoktól való függőséget.
- Kiváló esztétikai tulajdonságok: Selymes tapintású, lágy, fényes és jól színezhető. Emiatt ideális textíliákhoz és dekoratív termékekhez.
- Jó drapéria: Az acetátszálak elegánsan omlanak, ami ruházati és bélésanyagoknál előnyös.
- Biokompatibilis: Nem toxikus és nem vált ki allergiás reakciókat az emberi szervezetben, így orvosi és gyógyszerészeti alkalmazásokra is alkalmas.
- Részlegesen biológiailag lebontható: Különösen a cellulóz-diacetát forma képes bizonyos körülmények között lebomlani, ami környezetbarátabbá teszi más műanyagokhoz képest.
- Jó optikai tisztaság: Átlátszó filmek és lencsék gyártására alkalmas.
- Könnyen feldolgozható: Oldószeres fonással, extrudálással, fröccsöntéssel könnyen formázható.
- Alacsony sűrűség: Könnyű anyag, ami előnyös a textiliparban és egyéb alkalmazásokban.
- Jó UV-állóság: Jobb, mint sok más műanyagé, bár hosszú távon degradálódhat.
Hátrányok
- Alacsony hőállóság: Viszonylag alacsony olvadás- és bomlási hőmérséklettel rendelkezik, ami korlátozza a magas hőmérsékleten történő alkalmazásait.
- Mérsékelt mechanikai szilárdság: Bár megfelelő a textiliparban, más ipari alkalmazásokban, ahol nagy mechanikai terhelésre van szükség, nem mindig ideális. Ütésállósága lágyítók nélkül alacsony.
- Nedvességérzékenység: Különösen a diacetát forma hajlamos a nedvességfelvételre, ami befolyásolhatja a méretstabilitását és a mechanikai tulajdonságait.
- Oldószerérzékenység: Bizonyos oldószerekben, például acetonban oldódik, ami korlátozhatja a tisztítási és felhasználási lehetőségeket.
- Lassú biológiai lebomlás: Bár biológiailag lebontható, a lebomlási sebessége sok esetben lassabb, mint a környezet számára optimális lenne, különösen a cigarettaszűrők esetében.
- Gyúlékony: Bár kevésbé gyúlékony, mint a nitrocellulóz, éghető anyag.
- Érzékeny erős savakra és lúgokra: Hidrolízisre hajlamos savas vagy lúgos környezetben.
Környezeti hatás és fenntarthatóság
A cellulóz-acetát környezeti hatása és fenntarthatósági profilja komplex. Bár megújuló forrásból származik és részlegesen biológiailag lebontható, a gyártási folyamat és az élettartam végi kezelés kulcsfontosságú tényezők.
Megújuló alapanyag
A cellulóz-acetát egyik legnagyobb előnye, hogy alapanyaga, a cellulóz, megújuló forrásból származik. Ez ellentétben áll a kőolaj alapú műanyagokkal, amelyek véges fosszilis erőforrásokra támaszkodnak. A fenntartható erdőgazdálkodásból származó fapép vagy a pamut felhasználása csökkenti a környezeti lábnyomot az alapanyag tekintetében.
Biológiai lebomlás és komposztálhatóság
A cellulóz-acetát, különösen a diacetát forma, biológiailag lebontható, bár a lebomlási sebessége függ a környezeti feltételektől (hőmérséklet, nedvesség, mikroorganizmusok jelenléte). Ipari komposztálási körülmények között gyorsabban bomlik le, mint a hagyományos műanyagok. Természetes környezetben, például tengervízben, a lebomlás jelentősen lassabb lehet, ami a cigarettaszűrők esetében problémát jelent.
Fontos hangsúlyozni, hogy a biológiai lebomlás nem egyenlő a komposztálhatósággal. Ahhoz, hogy egy anyag komposztálhatónak minősüljön, szigorú szabványoknak kell megfelelnie, amelyek előírják a lebomlási sebességet és a végtermékek toxicitását.
Újrahasznosítás
A cellulóz-acetát újrahasznosítható, mind mechanikai, mind kémiai úton. Mechanikai újrahasznosítás során az anyagot darálják, olvasztják és új termékekké formálják. Kémiai újrahasznosítás során az acetilcsoportokat eltávolítják, és visszanyerik a cellulózt, amelyet újra felhasználhatnak. Azonban az újrahasznosítási infrastruktúra még nem olyan fejlett, mint más műanyagok esetében, és a szennyeződések (pl. lágyítók, adalékanyagok) bonyolíthatják a folyamatot.
Gyártási folyamat környezeti hatása
A cellulóz-acetát gyártása során oldószereket (pl. ecetsav, aceton) használnak, amelyek elpárolgása légszennyezést okozhat. Azonban a modern gyártási technológiák nagy hangsúlyt fektetnek az oldószerek visszanyerésére és újrahasznosítására, minimalizálva a kibocsátást. A folyamathoz energia is szükséges, de a megújuló energiaforrások használatával ez a terhelés is csökkenthető.
„A cellulóz-acetát fenntarthatósági előnyeit az alapanyag megújuló jellege és a biológiai lebonthatóság adja, de a gyártási és újrahasznosítási folyamatok optimalizálása kulcsfontosságú a teljes környezeti profil javításához.”
Jövőbeli irányok és innovációk
A cellulóz-acetát a hosszú múltja ellenére továbbra is aktív kutatási és fejlesztési terület, különösen a fenntarthatóság és a speciális alkalmazások terén.
Fokozott biológiai lebomlás
Az egyik legfontosabb fejlesztési irány a gyorsabban és teljesebben biológiailag lebomló cellulóz-acetát változatok létrehozása. Ez különösen a cigarettaszűrők és az egyszer használatos termékek esetében kritikus. Kutatások folynak a DS optimalizálására, új adalékanyagok bevezetésére és a molekuláris szerkezet módosítására, hogy felgyorsítsák a lebomlási folyamatot a természetes környezetben.
Új alkalmazási területek
A cellulóz-acetátot egyre inkább vizsgálják magas hozzáadott értékű alkalmazásokban, mint például:
- Fejlett membránok: Gyógyszeripari szűréshez, gázszeparációhoz, vagy élelmiszeripari alkalmazásokhoz.
- Biomedicinális implantátumok és szövetmérnöki állványok: Biokompatibilitása és biológiai lebonthatósága miatt ideális lehet sejtek növesztésére vagy gyógyszerek kontrollált adagolására a szervezetben.
- Okos textíliák: Vezetőképes szálak vagy érzékelő funkcióval rendelkező textíliák alapanyagaként.
- Fenntartható csomagolóanyagok: Teljesen komposztálható élelmiszer-csomagoló fóliák és tartók fejlesztése.
Tulajdonságok javítása
A kutatók folyamatosan dolgoznak a cellulóz-acetát fizikai és kémiai tulajdonságainak javításán. Ez magában foglalja a mechanikai szilárdság, a hőállóság és a vízállóság növelését, miközben megőrzik vagy javítják a biológiai lebonthatóságot. Új típusú lágyítók, erősítőanyagok és kompatibilizáló szerek fejlesztése zajlik.
Zöldebb gyártási folyamatok
A gyártási folyamat környezeti lábnyomának csökkentése is kiemelt cél. Ez magában foglalja a környezetbarátabb oldószerek (pl. ionos folyadékok, mély eutektikus oldószerek) kutatását az ecetsav és ecetsavanhidrid helyett, valamint az energiahatékonyság növelését és a hulladék minimalizálását a teljes gyártási láncban. A cellulóz-acetát előállítása során keletkező melléktermékek, mint például az ecetsav, visszanyerhetők és újra felhasználhatók, ami gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból is előnyös.
A cellulóz-acetát, mint a természet és a kémia találkozásának terméke, még sok lehetőséget rejt magában. Folyamatos fejlesztések révén továbbra is kulcsszerepet játszhat a fenntartható anyagok jövőjében, miközben megőrzi a már bevált alkalmazásokban betöltött pozícióját.
