A kérdés, hogy vajon Véres Mária valóságos személy volt-e, régóta foglalkoztatja a történészeket és a folklór rajongóit egyaránt. Míg a név egy bosszúálló szellem képét idézi fel, a legenda mögött álló történelmi személyiség, I. Mária árnyaltabb és összetettebb történetet mutat be.
I. Mária, VIII. Henrik lányának, I. Máriának az életét vizsgálva fény derül a „Véres Mária” név eredetére és idővel bekövetkezett fejlődésére. Ahogy feltárjuk a I. Máriát körülvevő történelmi összefüggéseket, elkezdjük feltárni a mítosz és a valóság rétegeit, amelyek összefonódnak ennek a rejtélyes alaknak az örökségében.
A legfontosabb megállapítások
- I. Mária, VIII. Henrik lánya valós történelmi személyiség volt.
- A „Véres Mária” népi mítosz különbözik I. Máriától.
- A bizonyítékok hiánya nem támasztja alá egy természetfeletti ‘Véres Mária’ létezését.
- Óvatosságra int a rituálé komolyan vételétől annak kitalált jellege miatt.
- Történelmi eltérések vannak I. Mária cselekedetei és a kísértettörténet szereplője között.
I. Mária, VIII. Henrik lánya
I. Mária, VIII. Henrik angol király és első felesége, Aragóniai Katalin spanyol hercegnő lánya, viharos korai életet élt, amelyet apja többszörös házasságai és a trónigényét fenyegető veszélyek jellemeztek. Az 1516-ban született Máriát kezdetben az angol trón törvényes örökösének tekintették. Azonban anyja nem volt képes VIII. Henriknek férfi örököst biztosítani, ezért a király válni akart, ami végül az angol reformációhoz és az angol egyház megalapításához vezetett. Ez a vallási felfordulás mélyen érintette a hívő román katolikus Máriát, mivel ellentétben találta magát az új protestáns hittel, amelyet apja, majd féltestvére, I. Erzsébet királynő is támogatott.
A kihívások ellenére Mária helyzete a öröklési sorban javult, amikor VIII. Henrik halála után fiatalabb féltestvére, VI. Eduárd trónra lépett. Edward uralkodása azonban rövid életű volt, és 1553-ban bekövetkezett halálakor Mária megragadta a lehetőséget, hogy igényt tartson a koronára. Trónra lépése jelentős fordulópontot jelentett az angol történelemben, mivel a római katolicizmusnak Anglia hivatalos vallásaként való visszaállítását tűzte ki célul. Ez a döntés, valamint a II. Fülöp spanyol királlyal kötött házassága elégedetlenséget keltett protestáns alattvalói körében, és a vallási politikáját ellenzők széles körű üldözéséhez vezetett.
A „Véres Mária” legenda eredete
A „Véres Mária” elnevezést övező legenda eredete homályos, folklórral és babonával átszőtt. Számos elmélet próbálja megmagyarázni, hogyan jött létre ez a hátborzongató mese, de egyik sem bizonyítható véglegesen.
Néhány népszerű hiedelem a „Bloody Mary” legenda eredetével kapcsolatban a következő:
- Történelmi alak: Az egyik elmélet szerint a „Véres Mária” legendája I. Mária, más néven Tudor Mária hírhedt uralkodása idejéből származik. A protestánsok elleni brutális üldözése vezetett ahhoz, hogy a „Véres Mária” becenév a nevéhez kötődik.
- Tükör rituálé: Egy másik népszerű hiedelem szerint a „Bloody Mary” szertartás a tükör előtt a bosszúálló boszorkány vagy szellem szellemének megidézésére szolgál. Ez a babona generációkon keresztül öröklődött, és így a modern folklórban is elterjedt.
- Gyermekkori játék: Egyes források azt állítják, hogy a „Bloody Mary” legenda ártalmatlan gyermekkori játékként kezdődött, amelynek célja a félelem és az izgalom előidézése volt az ottalvós bulik során. Idővel ez az ártatlan időtöltés széles körben elterjedt városi legendává fejlődött.
- Irodalmi hatás: Feltételezések szerint különböző irodalmi művek, filmek és városi legendák is hozzájárultak a „Bloody Mary” legenda fennmaradásához és fejlődéséhez, még inkább elmosva a tény és a kitaláció közötti határt.
Valódi-e Bloody Mary?
A „Véres Mária” mint természetfeletti lény mítosza minden ténybeli alapot nélkülöz, és pusztán a folklór és a babona terméke. Míg I. Mária, a történelmi személyiség valós személy volt, a természetfeletti ‘Véres Mária’ legenda nem alapul semmilyen valós eseményen vagy személyen. A „Véres Mária” történet egy népi mítosz, amely az idők során tovább öröklődött és fejlődött, és nincs bizonyíték arra, hogy valóban létezne „Véres Mária” szelleme vagy szelleme.
A szakértők óva intenek attól, hogy komolyan vegyük a Véres Mária rituálét, mivel felesleges félelmet és szorongást okozhat, különösen a gyermekeknél. A rituálé, amelynek lényege, hogy a „Bloody Mary”-t kántálják egy tükörbe, hogy megidézzenek egy jelenést, nem a valóságon alapul, és inkább kitalált konstrukciónak kell tekinteni, mint valódi paranormális jelenségnek.
A valóságban Tudor Mária cselekedetei angliai királynői uralkodása alatt, bár ellentmondásosak voltak, nem felelnek meg a kísértettörténetben „Véres Máriának” tulajdonított bosszúálló és rosszindulatú jellemnek. Bár Tudor Mária uralkodását vallási zűrzavar és a protestánsok üldözése jellemezte, nincs olyan történelmi bizonyíték, amely alátámasztaná egy természetfeletti lény létezését, aki tüköridéző rituáléval akart bosszút állni.
