Grafológiai alapismeretek tanfolyam

Grafológiai alapismeretek tanfolyam

A tanfolyamon a kézírás-vizsgálat módszerével feltárhatja a vizsgált személyiség jellemzőit, képességeit. Megismerkedhet az írás kialakulásával, fejlődésével, az írás vizsgálatának szempontjaival, különböző grafológiai elméletekkel, mérési gyakorlatokkal. A tanfolyam során a füzetekben található ábrákkal és írásmintákkal fokról fokra vezetjük be Önt a grafológia tudományába.

8 550 Ft helyett

csak 
6 360 Ft */hó
* A tanfolyam tartalmazza az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatát és az Európai Levelező Oktatási Kft. képzését.
Információk
Tempó
Tematika
Árak

Vizsga partnerintézményünknél - Grafológiai alapismeretek tanfolyam

Gyakorlati tanfolyam partnerünknél - Grafológiai alapismeretek tanfolyam

Normál

Normál tempó esetén havonta egy tananyagcsomagot szállítunk. Egy csomag két leckét tartalmaz, és amennyiben az adott tananyagsorozathoz CD is tartozik, az is a csomag részét képezi.

Gyorsított

Gyorsított tempó esetén havonta két tananyagcsomagot szállítunk. Ebben az esetben Ön egyszerre négy leckét kap, és amennyiben az adott tananyagsorozathoz CD is tartozik, azok is a csomag részét képezik.  Ha ezt a tanulási tempót választja, a tananyagsorozat időtartama a felére csökken.

Késleltetett

Késleltetett tempó esetén kéthavonta egy tananyagcsomagot szállítunk. Ebben az esetben Ön egy alkalommal két leckét kap, és amennyiben az adott tananyagsorozathoz CD is tartozik, az is a csomag részét képezi. Ha ezt a tanulási tempót választja, a tananyagsorozat időtartama megduplázódik.

Komplett

Komplett megrendelés esetén a teljes tananyagsorozatot kapja kézhez. Ebben az esetben Ön az összes leckét egyszerre kapja meg, és amennyiben az adott tananyagsorozathoz CD is tartozik, azok is a csomag részét képezik. Ha ezt a tempót választja, a tanfolyam hosszától függetlenül 24 hónap áll rendelkezésére a tananyag elsajátítására.

1. lecke: A grafológia fogalma, tárgya, alkalmazási területei. A grafológia és az írásazonosítás egyező és eltérő vonásai.
Megismertetjük a kézírással, a kézírás megfigyelésének technikájával. Továbbá bemutatjuk a grafológia tudományát, a tudományosság kritériumait, fogalmait, az írásazonosítástól való eltéréseit, valamint a vizsgálati és alkalmazási területeit. Áttekintést adunk az írásjellemzők sztenderd szerinti leírásáról, a szakmai terminológiáról.

2. lecke: Az írás fogalma. Az írásrendszerek csoportosítása. Az íráskörülmények, az írástechnikai jellemzők, valamint az íráshordozók szerepe a kézírás létrejöttében.
Meghatározzuk az írás fogalmát. Foglalkozunk az írástörténet alapjaival és az írás rendszereivel. Kitérünk az íráshordozók és az íróeszközök, valamint ezek változásainak hatására is. Továbbá áttekintjük az írás létrehozásának körülményeit. Ismereteket szerezhet a kéztartással, tollfogással kapcsolatban is.

3. lecke: Az írást megelőző rendszerek jellemzői. Az írásminta felvételének alapszabályai, az elemezhetőség minőségi és mennyiségi kritériumai.
Részletesen tárgyalják az írás előzményeit, az írást megelőző gondolatközvetítő jelrendszerekkel kapcsolatos tudnivalókat. Meghatározzuk az írásminta felvételének alapszabályait, és az írás körülményeinek bemutatására is kitérünk. Tanulhat az íráselemzés minőségi, mennyiségi kritériumairól.

4. lecke: A barlangrajzok, valamint a gondolatközvetítés egyéb kezdetleges eszközei. A kézírás elemezhető jellemzőinek rendszere. A kézírás vizsgálatának menete, az egyes fázisok funkciója.
Az írástörténet témakörén belül kitérünk a gondolatközvetítés kezdetleges eszközeinek ismertetésére, a barlangrajzok szerepének fontosságára. Áttekintjük a kézírás elemezhető jellemzőit. Bemutatjuk a kézírás vizsgálatának menetét, a makroelemek, mezoelemek és mikroelemek összetevőit, jellemzőit.

5. lecke: A hazai írástanítás jellemzői a századfordulótól napjainkig. A különböző normaírások ismérvei.
Áttekintjük azokat a jellemzőket, amelyek megkülönböztetik egymástól a normaírásokat. Példát mutatunk az osztrák, angol, cseh és szlovák, svéd normaírásra. Ismertetjük a hazai írástanítás történetét, a kalligrafikus szépírás, zsinórírás, egyszerűsített álló írás és a Virágvölgyi-féle dőlt írás jellegzetességeit hangsúlyozva.

6. lecke: Képírás, fogalomírás. Azték és maja írás. Szimbólumok a grafológiában: térszimbolika, betűszimbolika.
Megismerkedhet a képírás fogalmával, jelentőségével. Meghatározzuk a fogalomírás definícióját is. Foglalkozunk az aztékok és maják írásának bemutatásával. Tanulhat a grafológiai szimbólumokról; a térszimbolikáról, az ezt tartalmazó három zóna jelentéstartalmáról és a betűszimbolikáról.

7. lecke: Szóírás, szótagírás. A kínai és a japán írás jellegzetességei. Az írástömb vizsgálati szempontjai. Az írás tagoltságának kritériumai és megjelenési formái.
Részletesen foglalkozunk a szó- és szótagírás bemutatásával. Ezt követően megismerkedhet a kínai írás és a japán írás keletkezésével, jellegzetességeivel. Meghatározzuk az írástömb vizsgálati szempontjait és kitérünk az írás tagoltságának kritériumaira és megjelenési formáira is.

8. lecke: Az ékírás jellemzői és megjelenési formái. A sorok vizsgálati szempontjai. Sorformák, sorok iránya, távolsága.
Az írástörténeti rész ismertetésén belül foglalkozunk az ékírás bemutatásával, az ékírásos technika lényegével. Ezt követően kitérünk a sorok vizsgálati lépéseire a távolság, alak, irány szempontjából és ismertetjük az ebből való következtetések levonását a személyiségre nézve.

9. lecke: Az egyiptomi írás megjelenési formái. A szavak vizsgálati szempontjai. Szavak távolsága, alakja.
Az írástörténet ismertetését folytatjuk az egyiptomi írás megjelenési formáival, a hieroglif írás, hieratikus írás, démotikus írás jellemzőivel. Megtanulhatja, hogy milyen különbségeket teszünk a szavak méret-, alak-, irányjellemzői között, és tanulhat ezek jelentéstartalmáról is.

10. lecke: Kevert rendszerű írások. A betűk vizsgálata. Kis- és nagybetűk formai megjelenései.
Az újabb írástörténeti ismeretek, azaz a kevert rendszerű írások áttekintése mellett a grafológia tudományának egy kisebb eleméről, a betűről tanulhat. Megtudja, hogy a kis- és nagybetűk formai magjelenése hogyan vizsgálható, és hogyan finomítja tovább a személyiségképet az általuk hordozott jelentéstartalom.

11. lecke: A betűírás kialakulása, az első betűírások. Zónaelmélet a grafológiában. Zónaarányok.
Tovább folytatva az írástörténeti ismereteket, megismerkedhet a betűírások kialakulásával; a protosínai írással és az ugariti betűírással. Kitérünk a zónaelmélet lényeges elemeinek ismertetésére. Tanulhat a zónaméretekről, zónaarányokról is.

12. lecke: A föníciai, az arámi és a héber írás jellemzői. Betűelemek vizsgálata: törzsvonalak és kötővonalak. Az írás vertikális kiterjedése.
Áttekintjük a föníciai, az arámi és a héber írás jellemzőit. Ezt követően tanulhat a betűelemekről, a törzsvonalak vizsgálatáról, alakjáról, irányáról. Kitérünk a kötővonalak vizsgálatára is. Végül tanulhat az írás vertikális kiterjedéséről.

13. lecke: Az arab, az indiai és a görög írás jellegzetességei. Az írás kötöttségének mérési módjai, a kötöttség típusai.
Az írástörténet bemutatását folytatva tanulhat az arab, az indiai és a görög írások kialakulásáról, jellemzőiről. Ismereteket szerezhet az írás kötöttségének eseteivel kapcsolatban, és a mérés-számolással kapcsolatban is. A kötöttség alaptípusain túl további típusokkal is megismertetjük.

14. lecke: A latin betűírás fejlődése. Az írás kötöttségének formai megjelenései.
Áttekintjük a latin betűs írás fejlődését, majd folytatjuk a ductus témakörének körüljárását. A kötővonalak számos formájának elemzése mellett szót ejtünk a többi megszokott vizsgálati szempontról is. Tanulhat például arról, hogy a négy kötési típus miért öt, illetve, hogy mi a köze egy párizsi épületnek a grafológiához.

15. lecke: A gót, a glagolita és a cirill írás. Az oválbetűk ("o", "a") vizsgálati szempontjai, formai megjelenéseik.
Részleteiben bemutatjuk a gót, a glagolita és a cirill írásokkal kapcsolatos tudnivalókat. Ezt követően példákon keresztül taglaljuk az oválbetűkhöz kapcsolódó ismereteket, azok vizsgálatát; a méret, alak, irány vizsgálati szempontjait, formai megjelenéseit.

16. lecke: A magyar betűírás fejlődésének állomásai. A hurkok vizsgálati szempontjai.
A magyar betűírás történetének ismertetése kapcsán kitérünk a székely rovásírás és a latin betűs írás lényeges elemeinek ismertetésére. Meghatározzuk a húr fogalmát és ismertetjük a hurkok vizsgálati szempontjait; a hurkok méretét, alakját és irányát, a bekötési pontot és az átváltási pontot.

17. lecke: Grafológiatörténet: a kezdeti megfigyelések. Az írás teltségének vizsgálata, a telt és a sovány írás jellemzői.
A lecke a régi korok grafológiájának ismertetésével kezdődik. Áttekintjük a kezdeti megfigyeléseket. Ezt követően tanulhat az írás teltségéről, ami alapján az írás lehet normál teltségű, sovány és telt. Bemutatjuk ezeknek a típusoknak a jellemzőit, vizsgálatát.

18. lecke: A társasági grafológia kora. Az írás horizontális kiterjedése: a szélesség vizsgálata.
A grafológiatörténeti részben az elszórt tanulmányok, a társasági grafológia korának ismertetésével folytatjuk. Majd tanulhat az írás horizontális kiterjedéséről, az írás szélességéről (betűszélesség, betűtávolság), kombinációiról és a horizontális kiterjedés összetevőiről.

19. lecke: Az elméleti rendszerek megjelenése. A "grafológia atyja": Michon. A kezdővonalak vizsgálata.
Áttekintjük a tudományos megalapozottságú kézírás-vizsgálat korának főbb vonásait, és az elméleti rendszerek megjelenését. Továbbá tanulhat a kezdővonalak vizsgálatáról, méretéről, alakjáról. Foglalkozunk a kezdővonalak irányultságának bemutatásával is.

20. lecke: Crépieux-Jamin és tanítványai. A végvonalak megjelenési formái.
Először az írás és a jellem közötti kapcsolat deduktív, azaz következtető vizsgálatának kezdeteit taglaljuk. Ezt követően kitérünk a végvonalak megjelenési formáinak ismertetésére, a végvonalak méretével, alakjával, és irány-jellemzőivel kapcsolatos tudnivalókra is.

21. lecke: A német grafológia jellegzetességei - Klages. Az áthúzások vizsgálata ("t" és egyéb betűkben).
Felvázoljuk a német grafológia fejlődésének egyik fontos állomását, Ludwig Klages munkásságát, és az általa gyűjtött írásminták közül is szemléltetünk néhányat. Majd a grafológiai ismereteket folytatjuk az áthúzások vizsgálatával, a t-áthúzás jellemzőinek, alakváltozatainak bemutatásával.

22. lecke: A modern grafológia - Pulver. Az ékezetek vizsgálata a kézírásban.
Tanulhat a térszimbolika megalkotójáról, Pulver munkásságáról, a kézíráselemzés folyamatának rendszeréről. Ezt követően bemutatjuk az ékezetek vizsgálatának lépéseit.  Kitérünk az ékezetek méret-jellemzőire, formai megjelenésének változataira, irány-jellemzőire.

23. lecke: A neurobiológiai szemlélet - Pophal. A megszólítás viszonya a kézírás egészéhez.
A 20. századi grafológiatörténeten belül megismertetjük a neurobiológiai szemlélet képviselőjének, Pophalnak a nézeteivel. Ezután tanulhat a megszólításnak a kézírás egészéhez való viszonyáról, a megszólítás térbeli elhelyezéséről, méret-jellemzőiről, alakjának vizsgálatáról.

24. lecke: Napjaink grafológiai elméletei - Wieser. Az aláírás vizsgálati szempontjai, az aláírás és a szövegírás összehasonlítása.
Napjaink grafológiai elméleteit tárgyalva kiemeljük Wieser munkásságát, az általa alkotott ritmuselmélet rendszerét. Foglalkozunk az aláírás vizsgálati szempontjaival is. Kitérünk az aláírás térbeli elhelyezésére, méret-jellemzőire, alak-jellemzőire, irány-jellemzőire is.

25. lecke: Heiss rendszere. Mérési gyakorlatok.
Ismertetjük Robert Heiss munkásságát, aki a mozgás-, a tér-, és a formaritmust vizsgálta. Megkülönböztetünk megformált ritmust, kialakulatlan ritmust és zavart ritmust. Példákon keresztül mérési és elemzési gyakorlatokat mutatunk be.

26. lecke: Affemann színtipológiája. Az írástempó mérési lehetőségei, a gyors és a lassú írás jellemzői.
Bemutatjuk Affemann színtipológiáját, aki különböző típusú emberek írásképét vizsgálva öt eltérő személyiséget vázolt fel. Az írástempó vizsgálatát kifejtve két magyar grafológus felfogása alapján ismertetjük a gyors írás és a lassú írás jellemzőit.

27. lecke: De Grave tevékenysége. A ritmus grafológiai fogalma, megjelenési formái.
Bemutatjuk a francia grafológiai irányzat neves alakját, aki meghatározója a tudomány fejlődésének. Definiáljuk az elhárítás két típusát, az elfojtást és a projekciót, valamint ismertetjük a leggyakoribb grafikus jegyeiket. Részletesen foglalkozunk a ritmus vizsgálatával, valamint a mozgás- és formahangsúly vizsgálatával.

28. lecke: A grafológia magyarországi kezdetei. A vonal vizsgálati szempontjai, különös tekintettel a nyomatékra és a vonalminőségre.
Tanulhat a magyar grafológia kezdeteiről; arról, hogy mikor jelent meg a grafológia tudománya hazánkban és hogyan fejlődött az I. világháború kezdetéig. Ezt követően ismertetjük a vonal vizsgálati szempontjait. Először a kézírás nyomatékával kapcsolatos tudnivalókat sajátíthatja el, majd az írás szabályosságával is foglalkozunk.

29. lecke: Románné Goldzieher Klára kutatásai. A Pophal-féle vonalfeszültségi fokozatok bemutatása, értelmezése.
A hazai grafológiai élet egyik jelentős alakjának munkásságáról és kutatásairól tanulhat ebben a leckében. Ezen kívül bemutatjuk a Pophal-féle öt vonalfeszültségi fokozatot, ami a kézírás egyik meghatározó tényezője. Beszélünk az írástevékenység fiziológiai hátteréről is.

30. lecke: A Balázs-Hajnal szerzőpáros és kortársaik. A Magyar Írástudományi Társaság. Az analíziskészítés menete.
A magyar grafológiai élet neves személyiségeiről tanulhat ebben a fejezetben. Ezen kívül ebben a leckében foglalkozunk az analíziskészítés menetével és az azt megelőző mérési feladatokkal. Mintákat mutatunk a különböző írásképekre, amin megtanulhatja a mérés lépéseit.

31. lecke: A II. világháború utáni grafológiai élet Magyarországon. A személyiségkép-készítés elemei.
A grafológiatörténet ismertetését a II. világháború után grafológiai élet bemutatásával folytatjuk, majd sorra vesszük a személyiségkép készítésének elemeit. A szintéziskészítés hat mérési elemének bemutatása során részletesen tanulhat a mentális képességek, energiák, munkavégzés, szociabilitás, érzelmi élet és az önmagához való viszony területeiről.

32. lecke: Napjaink grafológiája (1985-től a legmodernebb kutatásokig). Teljes személyiségkép készítése.
Folytatjuk a grafológiatörténet bemutatását 1985-től napjainkig. Meghatározzuk a pedagógiai, a munkahelyi, a kriminalisztikai, a történelmi, az interperszonális, a klinikai grafológia fogalmát. Mintaként bemutatjuk, hogyan kell egy teljes személyiségképet elkészíteni; áttekintjük az analíziskészítés és a szintéziskészítés lépéseit.

Grafológiai alapismeretek tanfolyam tartalma:

  • 16 tananyagcsomag az ELO Könyvkiadó Kft.-től, mely 32 leckét tartalmaz
  • Az Európai Levelező Oktatási Kft. szaktanári segítséget biztosító képzése.

Tanfolyamunkat ajánljuk mindazoknak:

  • akik szeretnék az élet különböző területein alkalmazni az íráselemzést,
  • akik munkahelyi, pedagógiai, kriminalisztikai, közéleti, ön- és személyiségismereti grafológiát szeretnének tanulni.

A Grafológiai alapismeretek tanfolyam végére:

  • egy megfelelő írásminta birtokában képes lesz felvázolni a vizsgált személy jellemvonásait,
  • mérési gyakorlatokat végezhet,
  • értékes és érdekes ismeretekben gazdagodhat.

További hasznos információk a tanfolyamról:

  • A képzés szolgáltatás megrendelésével online házi feladatokat oldhat meg, melyeket szaktanárok javítanak ki, illetve a tanfolyam elvégzéséről igazolást kaphat.
  • A tanfolyam oktatási programját itt töltheti le!
Tananyagcsomag (32db lecke)
Tananyagcsomag
(32db lecke)
Képzés szolgáltatás
Képzés
szolgáltatás
6 360 Ft/hó* Megrendelem
* Az ár az Európai Levelező Oktatási Kft. képzését is tartalmazza, melynek díja 1.250 Ft / tananyagcsomag.